Érzékeny adatok védelme a munkahelyen és laptopunkon I.
|
|
2007.09.21. 11:05:03
Gulyás Gábor
Vissza Szeretnék indítani egy olyan sorozatot, amely heti 1-2 bejegyzéssel megismerteti olvasókkal az érzéken adatok védelmének kritikus lépéseit, eszközeit. Írni fogunk arról, hogyan védhetjük meg megfigyelők elől munkahelyi adatainkat, illetve ha esetleg laptopon, más nyilvános számítógépen dolgozunk, hogyan rejthetjük el az információnkat mások elől. Például, ha ellopnák a laptopunk, akkor a munkánk, a jelszavaink, vagy akár a merevlemezünk tartalma biztonságban legyen.
Természetesen léteznek már manapság olyan speciális hardver eszközök, amelyek merevlemezei kódoltak - itt viszont olyan megoldásokat mutatunk be, amelyek bárki számára elérhetőek, akármilyen géppel is rendelkezzen (némi teljesítménykritériumot figyelmbe véve).
Hogyan működik?
A megfelelő privátszférát a kriptográfia fogja biztosítani nekünk. Az adatainkat modern, biztonságosnak vélt algoritmusokkal fogjuk titkosítani. Ezek alapelve, hogy a merevlemezt, vagy úgy általánosságban fogalmazva az adatokat, egy általunk megadott kulccsal titkosítják, amit bárki láthat, a kulcsunk nélkül nem fogja tudni olvasni azokat. Mintegy "feltörhetetlen" széfbe zárják az adatokat, amelyet a kulcsunk nyit. Éppen ezért a kulcsunkat ügyesen kell megválasztani, és mivel ez a fő titka a műveletnek titokban kell tartani.
Felmerülhet a kérdés, hogy a kulcs hogy néz ki? Meg is kell jegyezni? Először gondolkozzunk egy kicsit egy támadó fejével: megszerzi a titkosított adatainkat, és a széfünket ki szeretné nyitni. Ha a kódoló megfelelő, a legtöbb esetben csak a kulcsok találgatásával tud próbálkozni. Éppen ezért fontos, hogy a kulcs véletlenszerű legyen, és így a kombinációk száma nagyon nagy. Ha a kulcs jelszó jellegű, akkor például fontos, hogy ne értelmes szavakkal próbálkozzunk, mivel egy szótár alapján végigpróbálni a lehetőségeket egyszerűbb feladat, mintha véletlen kombinációkat kellene lefuttatni.
Ezért a sorozatunkban bemutatott megoldások nem jelszavakra fognak épülni, hanem ún. megosztott titkokat fogunk alkalmazni. A titok első része lesz a jelszavunk, illetve a második része egy véletlen bitfolyam lesz, ún. kulcsfájl. Ezt a kulcsfájlt nem a számítógépen, a védett adatok mellett fogjuk tárolni, hanem egy USB lemezen (vagy esetleg floppy-n, CD-n). Így a támadónak sokkal nehezebb dolga lesz.
Így ezen USB-kulcs nélkül a számítógép információi nem lesznek hozzáférhetőek, azaz ha magunknál tartjuk, nélkülünk sem. Ha el is veszik a kulcs, készíthetünk újat egy otthoni, biztonsági másolat alapján, valamint még azzal se tudja a támadó megfejteni az adatainkat, mivel a jelszavunkra is szüksége van hozzá.
Védelmünk főbb bástyái
A számítógépen tárolt adataink titkosítottak. A támadó, ha sikerü ellopnia számítógépünket, lemásolnia adatainkat, és fel akarja törni az azokat, adott esetben több száz évig is futtathatja a kulcsfejtő programot, míg a megfelelő kombinációt megtalálja. Feltehetjük, hogy ha még szerencséje is van, és mondjuk csak pár tíz évig futtatja a programot, addig az információk már elévülnek.
A kulcsunk titkosított. Ha a támadó ellopja az USB-kulcsunk, azzal még mindig nem tudja az adatinkat elolvasni, mivel a kulcsunk a jelszavunkkal van titkosítva, azaz még azt is meg kell szereznie. Éppen ezért fontos, hogy ez a mester jelszó elég erős legyen, és a kulcshoz hasonlóan hosszú időbe kerüljön, míg próbálkozással megfejtik.
A sorozat következő részében a jelszóválasztási szempontokkal, jó jelszógenerálási módszerekkel fogunk foglalkozni.Címkék: -
Hozzászólások
Összesen 0 hozzászólás látható.
Nincsenek hozzászólások.
Új hozzászólás beküldése
Bárki hozzászólhat, nem regisztrált beküldő esetén egyik adat megadása sem kötelező - a hozzászólás akár névtelen is lehet.
Új jelszó 
Regisztráció 
