A TOR hálózatok célja, hogy a elrejtsék az illetéktelenek elől a felhasználói IP címét, így megnehezítve a a felhasználói tevékenységek megfigyelését és a profilkészítés lehetőségét. Magát a TOR technológia alapgondolatát nem mondhatnánk újnak (Hiding Routing Information, 1996), de manapság egyre több helyen tudnak róla és használják. Talán éppen emiatt már időszerű volt, hogy megjelenjen ez és a hasonló PET-es technológiák hardveres formában, hasonlóan ahhoz, ahogy például tűzfalak is léteznek célhardver formában, vagy ahogy VPN-t kezelhetünk a router-eken keresztül.
Ausztráliában automatikus tartalomszűrést szeretne bevezetni a kormányzat minden internet-hozzáférésre. A motiváció az internetes bűnözés (pl. gyermekpornográfia) visszaszorítása, valamint a gyerekek védelme a pornográfiától és az erőszaktól. A tervezettel kapcsolatban az egyszerű állampolgároktól kezdve a jogvédő szervezeteken át az internetszolgáltatókig meglehetősen sokan kifejezték aggodalmukat.
A faberNovel prezentációja a Google-ről: a fóliák alapján a nagy cég stratégiájának rejtett okaiba, megfontolásaiba is beletekinthetünk. Talán nem kellene, hogy meglepő legyen az a magabiztosság, ambíció és hódítási vágy, amelyet ezek a fóliák is tükröznek, de azért mégis döbbenetes. A cég nem csupán az elérhető piacokat akarja meghódítani, hanem elérhetővé szeretné tenni azokat, amelyeket a jelenlegi modellek szerint nem tudna meghódítani. Mint például a mobil telefonok piacát.
Az idén megjelent "Szabad adatok, védett adatok 2 " című tanulmánykötet (magunk között SzabAd2), amely a PET technológiák alkalmazásával foglalkozó - várhatóan a PET Portálon is megjelenő - tanulmányokat is tartalmaz, végre hagyományos könyvesbolti terjesztésben is beszerezhető. Az érdeklődők a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (KJK) Nádor utcai boltjában szerezhetik be a kötetet, az Információs Társadalomért Alapítvány más kiadványaival együtt. (A könyv továbbra is megrendelhető a Bookline-on, illetve közvetlenül a kiadótól is.)
Címkék: -
Az Európai Emberi Jogi Bíróság ma kihirdetett döntése szerint az Egyesült Királyság genetikai adatokat tartalmazó (DNS) adatbázisa sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkelyét, amely a magánélet tiszteletben tartásához való jogról szól. Az Egyesült Királyság DNS adatbázisa a legnagyobb a világon, többszázezer (ártatlan, nem bűnöző) ember, köztük 40.000 gyermek genetikai adatait tartalmazza, és az ország a genetikai adatok nyilvántartásának szószólója.
A bíróság kifejtette, hogy különös felelősség hárul azokra az országokra, amelyek az új technológiák bevezetésének úttörői, hogy e technológiákat ne kritikátlanul és korlátlanul, a magánélet védelmének aránytalan sérelmével alkalmazzák.
Az ítélet szövege és a kapcsolódó anyagok a Privacy International honlapján olvashatók.