Napjaink internetes környezetében egyre növekvi igény mutatkozik a felhasználók anonimitásának biztosítására. Az e célt megvalósító alkalmazások esetében az egyes üzenetek biztonsága közel sem elégséges feltétel a megfelelő anonimitás eléréséhez: különleges protokollokra van szükségünk, hogy elfedjük a kommunikáló felek kilétét. E protokollok használata azonban többlet erőforrásokat igényel és jelentős késleltetéssel jár, ezért valós idejű alkalmazásoknál, mint amilyen például a hang- és videó-átvitel, a közvetlen üzenetküldés, a használatuk számos nehézségbe ütközik. A tanulmányban eltérő felépítésű anonimizáló protokollokat tekintünk át, bemutatjuk működésüket és vizsgáljuk, hogy milyen szinten képesek biztosítani a velük szemben támasztott követelményeket az ismert támadások ellen, és hogy mekkora járulékos hálózati forgalmat generálnak.
Forrás: [i]Szabad adatok, védett adatok 2[/i], Alma Mater Sorozat, Információs Társadalomért Alapítvány, Budapest, 2008. szeptember. (ISSN: 1587-2386, ISBN: 798-963-87788-5-7)