A munkahely olyan környezet, ahol a munkavállaló a munkaidejét, munkaerejét, kreativitását a munkáltatója által meghatározott célok megvalósítására fordítja, ugyanakkor nem válik személyiség nélküli robottá, nem adja fel személyes integritását, sőt magánéletének egyes eseményei is szükségképpen a munkahelyen történnek. Emiatt a munkahely mintegy gyűjtőhelye a különféle privacy- és adatvédelmi problémáknak, jogok és érdekek ütközésének. A tanulmány1 először a privacy-védelem és az adatvédelem magyarországi sajátosságait elemzi, rámutatva a bírósági jogérvényesítés csekély súlyára és az adatvédelmi biztos joggyakorlatának fontosságára, majd a munkahelyi privacy védelmének problémáit az adatvédelmi biztos vizsgálataiból és állásfoglalásaiból válogatva, ügyismertetések segítségével mutatja be. Az ismertetett ügyek négy csoportját a munkaerő-felvétellel, a munkavégzés ellenőrzésével, a munkavállalók személyiségének elemzésével kapcsolatos, illetve az ésszerű adatkezelési cél nélküli esetek alkotják. A tanulmány záró fejezetében a szerzők a magyarországi munkahelyi privacy helyzetének általános értékelését adják, kitérve a politikai rendszerváltás által indukált társadalmi átalakulásokra és a hatalmi viszonyok változásaira egy olyan tágabb kontextusban, ahol a munkahely része az információs és egyben hatalmi játéktérnek.
Az anonimitás, a kommunikáció bizalmassága, az információs önrendelkezés érvényesíthetősége az internet-használat kulcskérdései közé tartoznak. Különösen fontos e kritériumok biztosítása valós időben zajló, illetve több partnert érintő kapcsolatok esetén. A dolgozat e kérdéseket a csevegő szolgáltatások körébe tartozó azonnali üzenetküldő, illetve chat szolgáltatások sajátos területén elemzi és bemutatja az elemzés eredményeképpen kidolgozott, az ideális rendszert közelítő új szolgáltatás konstrukcióját, illetve annak a gyakorlatban kifejlesztett elemeit.
A szerzők, több mint féléves közös kutatási előzményükre támaszkodva, osztályozási szempontrendszert állítottak fel a létező csevegő szolgáltatások anonimitási és további kritériumainak kritikai vizsgálatára, majd kidolgozták egy ideális szolgáltatás szempontrendszerét és számbavették elvi megvalósítási lehetőségeit. Ezt követően kidolgozták egy gyakorlatban megvalósítható, új típusú rendszer technológiai és szolgáltatási tervét, amely role-based privacy alapon nyújt lehetőséget párbeszédes és csoportos, partnerlistás és csevegőszobás, illetve konferencia-kapcsolatok igénybevételére, és emellett a kényelmi szolgáltatások széles skáláját nyújtja a felhasználók egyéni és kollaboratív választása alapján.
A dolgozat előadásakor a szerzők a rendszer egyik már megvalósított alapvető elemének, a protokoll üzenetek szállítását végző hálózati rétegnek a működését valós idejű kísérletben demonstrálják. Ennek során két kliens üzeneteket küld egymásnak egy szerveren keresztül, egy szimulált támadó jelenlétében, amely lehallgatással, illetve forgalomelemzéssel próbálkozik, a közönség pedig diagramokon és a folyamat vizuális megjelenítésén követheti a történéseket. A dolgozat írott változatát CD melléklet egészíti ki.
Forrás: TDK dolgozat.
Tanulmányában Herbert Burkert a privát szférát erősítő technológiákat (Privacy-Enhancing Technologies, PETs) négy csoportra osztja: szubjektum-orientált koncepciók, objektum-orientált koncepciók, tranzakció-orientált koncepciók, és rendszer-orientált koncepciók. E kategóriák kialakulását elemezve az információ-egyensúly, az identitás és a bizalom lényeges szerepét emeli ki. Megközelítése heurisztikus módszert nyújt a PET-ek szerepének átfogó szemléletű vizsgálatához, ami rávilágít az információs társadalom szabályozási, politikai és társadalmi problémáira az adatvédelem terén.
A csevegő szolgáltatások reneszánszukat élik — a százmilliós felhasználótáborral rendelkező szolgáltatásokat már nem csak magánemberek veszik igénybe, hanem vállalatok is alkalmazzák belső kommunikációra, ügyfélszolgálatok üzemeltetéséhez is. Kutatásaink során megvizsgáltuk a szolgáltatások egy halmazát, s ezek alapján felállítottunk egy taxonómiát, melynek segítségével, a négy fő magánélet-védő kritérium figyelembe vételével értékeltük őket. Megállapítottuk, hogy a létező szolgáltatások változó színvonalú megoldásokat nyújtanak, és összességében egyikük sem alkalmas e kritériumok maradéktalan teljesítésére. Vizsgálatunk során két elterjedt szolgáltatásban magánszféra-védelmi rést fedeztünk fel. Tanulmányunk végén javaslatot teszünk kutatási eredményeink továbbhasznosítására.
Az információs társadalomban az egyén sorsa egyre inkább az "információs lenyomatától" függ.
Az informatizálás egyik nemkívánatos hatása az, hogy az egyének elveszítik áttekintésüket és ellenőrzésüket
személyes adataik sorsa fölött. A privátszférát erősítő technológiák (PET-ek) kifejlesztését
az az igény szülte, hogy a technológia által okozott magánéleti erózió káros hatásait
magával a technológiával is lehessen ellensúlyozni. Ez a tanulmány rendszerbe foglalja e technológiákat,
bemutatja alkalmazási területeiket, technológiai hátterüket és a fejlõdés irányát, és
röviden áttekinti az alkalmazásukat ösztönző és gátló tényezőket.
Forrás: Információs Társadalom, 2008. VIII. évf. 1. szám, 20-34. old.