A Forbes egyik cikke azt elemzi, hogy miért rémálom a felejtéshez való jog bevezetése a Google és az EU-s jogalkotók számára is. Röviden: magánszemélyek kérhetik, hogy a nevükhöz kapcsolódóan mely találatok ne jelenjenek meg a keresési listában, és ehhez indoklást is kell csatolniuk.
A Google számára azért, mert eddig is már 100 000 kérést kaptak, amely a kérések jellegét tekintve elég vegyes volt, és kb. a felét el is fogadták. Ez egy óriási kérésmennyiség, és nehezen bírkóznak meg a feladattal az illetékesek. Az EU részéről pedig azért problémás, mert a nem kívánatos találatok csak az EU-n belül kerülnek ki a találati listáról (amit manapság nem nehéz kijátszani), ráadásul a link eltávolításakor értesítik az érintett médiumokat is, ami könnyen hozzájárulhat a nem kívánatos ügyek felmelegítéséhez. (Abba is érdemes felhasználóként belegondolni, hogy az efféle kérelmek beküldésekor jelezzük a szolgálatónak és a külvilágnak is, hogy mely témák érzékenyek és fontosak számunkra.)
Az alapprobléma viszont az, hogy a Google mentalitásával ez egy teljesen ellentétes kérés, és ez a rendszer sosem arra volt kitalálva, hogy felejteni tudjon. Hanem hogy mindig, mindent elérhetővé tegyen, és lehetőleg egyre több mindenhez férhessen hozzá. Az efféle funkcióknak nem utólagos foltnak kellene lennie, hanem a rendszer alapelemének. Az internet közemberének is kell, hogy járjon a privacy, és nem csupán a rendszer felett álló milliomosoknak.
Összesen 0 hozzászólás látható.
Nincsenek hozzászólások.
Bárki hozzászólhat, nem regisztrált beküldő esetén egyik adat megadása sem kötelező - a hozzászólás akár névtelen is lehet.