Az amerikai Carniege Mellon University kutatói 45 fő bevonásával a webes nyomkövetés (pontosabban az erre épülő hirdetés) elleni védekezésre készített eszközök használhatóságát vizsgálták. Összesen 9, böngészőkbe épülő eszközt válogattak be a vizsgálatba, melyek a beállítások alapján a felhasználót megpróbálják opt-out alapon kivonni ebből a "szolgáltatásból". A tesztjeik során azt vizsgálták, hogy a kísérleti alanyok hogyan használják ezeket az eszközöket. Végeredményben valamennyi eszközben találtak hiányosságokat:

... We found serious usability flaws in all nine tools we examined. The online opt-out tools were challenging for users to understand and configure. Users tend to be unfamiliar with most advertising companies, and therefore are unable to make meaningful choices. Users liked the fact that the browsers we tested had built-in Do Not Track features, but were wary of whether advertising companies would respect this preference. Users struggled to install and configure blocking lists to make effective use of blocking tools. They often erroneously concluded the tool they were using was blocking OBA when they had not properly configured it to do so.

(A felmérés eredményeit egy kutatási beszámolóban tették közzé, ami elérhető itt.)

További érdekesség: a témában a Stanford egyetem kutatói is készítettek felmérést a közelmúltban, melyről itt lehet olvasni.

Permalink: https://www.pet-portal.eu/blog/read/424/2011-11-18-Nincs-esely-ha-nem-akarjuk-hogy-megfigyeljenek.ph...

Vissza

Hozzászólások

Összesen 3 hozzászólás látható.

2011.12.08.

Zsolt	2011.12.08. 23:04:21
A webhelyek által való követés letiltásával is az a gond, hogy nem tudhatjuk, a másik fél teljesíti-e kívánságunkat. Hisz nincs törvényileg szabályozva és ha jól tudom, annyi az egész, hogy a kliens küld a lekérdezés fejlécében egy sort, ami a követést hivatott tiltani.

Batkinz	2011.12.08. 12:24:51
@Uajrer: Nem értek egészen egyet. Nyilván jobban érdekelnek a célzott hirdetések (hiszen ezért célozzák őket), viszont szerintem mindenképpen állíthatóvá kéne tenni mindenhol, hogy melyik információk alapján célozhatják a reklámokat, és mik alapján nem (pl személyes levelezés). Ezt sok helyen nem teszik meg...

2011.12.07.

Uajrer

2011.12.07. 19:08:10

Ez is a tipikus esete annak, hogy az ember akármennyire igyekszik, káros behatások fogják érni (Itt pl. az, hogy megfigyelnek minket). Bármennyire próbálunk meg biztonságosan böngészni, 100%-osan biztosan nem kerüljük el, hogy kövessék lépéseinket. Viszont azon érdemes elgondolkodni, hogy ennek pozitív oldala is van! Szívesebben nézek például olyan hirdetéseket, amik engem érintenek. De persze annak nem örülnék, ha adataimat lopnák el.

Új hozzászólás beküldése

Bárki hozzászólhat, nem regisztrált beküldő esetén egyik adat megadása sem kötelező - a hozzászólás akár névtelen is lehet.

Név:
E-mail:
Blog:
A BBCode egy egyszerű jelölő nyelv, amellyel a hozzászólásokat lehet formázni. Érvényes parancsok: bold: [b]Maecenas at nisl.[/b] italics: [i]Maecenas at nisl.[/i] underline: [u]Maecenas at nisl.[/u] url: [url]http://www.mysite.com[/url], [url=http://www.mysite.com]Maecenas at nisl.[/url] image: [img]http://www.mysite.com/mypic.png[/img] quote: [quote]Maecenas at nisl.[/quote] code: [code]Maecenas at nisl.[/code] size: [size=12]Maecenas at nisl.[/size] color: [color=#FF0000]Maecenas at nisl.[/color] Hozzászólok!